Településeinken több népszokás kapcsolódik a húsvéti ünnepkörhöz. Vasárnap reggel az ételszentelést követően fiatalok csoportja indul el a húsvéti határkerülésre.  A határkerülőket vezető lovas a kereszttel a kezében vezeti a menetet, ezért sok helyen keresztjárásnak is nevezik ezt a határkerülést. Énekszóval a falu határában felállított keresztekhez vonulnak, itt megállnak és imádkoznak.

A búzaszentelés ősi hagyomány, amely mindmáig él a község falvaiban. 
A szentmisét követően a hívek kivonulnak a mezőre, ahol arra kérik az Istent, hogy óvja meg a terméseket minden természeti csapástól, hogy a földek bőségesen teremjenek. A négy égtáj felé elmondott könyörgések után a jelenlévők a megszentelt földről búzahajtással a  kezükben térnek vissza a faluba. A  szertartást a katolikus egyház Szent Márk napján, április 25-én tartja. 

A gazdák mindennap, még ünnepnapokon is, hajnalban kelnek. Az istállók kitakarítása után megetetik az állatokat és megfejik a teheneket. A gazda már öt órakor az istállóban tevékenykedik, és a munkanapja általában este kilenc órakor ér véget.

A kisebb gazdaságokból a tejet naponta kétszer viszik a csarnokba: reggel és este. 
A kétszeri szállítás célja, hogy a tejet minél előbb lehűtsék, ezzel megőrizve annak minőségét. A nagyobb gazdaságokban a fejés után azonnal hűtőtároló tankokba kerül a tej, amelyet aztán naponta szállít el a feldolgozó.

A csordába hajtott teheneknek nyári időszakban kevesebb volt a takarmányigényük. Mára a nagyobb gazdaságokból nem hajtják csordába az állatokat. 
A bent tartott állatoknak így jóval nagyobb a takarmányigényük, amit a gazda kell megtermeljen.  

Egy tehén naponta körülbelül 20 kg szénát fogyaszt, ami egy kockabála súlyának felel meg. 

A tehén átlagos napi vízfogyasztása 80 liter.