Szent László király szobrát 2009-ben állították fel Szépvízen. Erdély egyetlen teljes alakos László király szobra áll a településen. Alkotója a szovátai Bocskay Vince szobrászművész. A három méteres szobor mögötti térrendezés – a domb és a patak – a település névadójának mondáját eleveníti meg. A tér rendezésekor a Kárpát-medence több településéről hoztak ide földet. A szobor talapzata körül a járófelületet is érdemes alaposan megnézni, itt a király életútjához kapcsolodó négy fontos évszám is látható. Ezt is érdemes megkeresni a látogatáskor. 

Jó eséllyel Árpád-kori eredetű település Csíkszentmiklós és filiás szomszédai Szépvíz és Csíkborzsova. Botár István régész, 2016-ban végzett kutatása során négy gömbös fejű hajtű maradványa került elő Csíkszentmiklóson, amelyek keltezését 12. századira teszik. A régész kutatása alapján tudjuk, hogy ez a jelenleg ismert legkorábbi templom melletti temetkezés a Csíki-medencében. Feltételezhető, hogy a temetőt egy kő- vagy fatemplom körül nyitották. A templomot többször átépítették, a jelenleg látható gótikus szentély és torony a 18. században épült. A műemlék vártemplomot érdemes felfedezni.

A Csíkborzsova központjában álló Szent József-kápolna építéstörténete bizonytalan. A 17. században már állt egyházi épület Borzsovában, amelyet valószínűleg a 18. század végén bővítettek, és a 19. század közepén tornyot is emeltek hozzá. Mivel a kápolna a falu lakosságához képest kicsinynek bizonyult, 1930 és 1940 között újabb impozáns, neogótikus templomot építettek. A kápolna és a templom is Szent József, a munkások védőszentjének a tiszteletére épült. 

Az örmények szépvízi betelepedése több szakaszban zajlott a 17-18. században. A hagyomány szerint a Moldvából menekülők először három napra kértek befogadást a falu elöljáróitól, de végül évszázadokig maradtak. A faluközpont polgári házait az örmények építették a 19. században. A kereskedőcsaládok házai saját üzlethelységgel rendelkeztek. Mára a valamikori népes örmény közösség megfogyatkozott, a házak többsége gazdát cserélt. A falu központjának építészeti öröksége kisvárosi hangulatot idéz. Ezt az örmény szigetet érdemes körbejárni.

A szépvízi örmény közösség lelki és szellemi központja volt az örmény katolikus templom, amelyet 1762-ben kezdték építeni. A templomot ma csak ünnepek alkalmával használják a visszatérő örmény leszármazottak, de a helyi római katolikus közösség minden vasárnap itt vesz részt az esti szentmisén. „Az én házam az imádság háza” – örmény nyelven ez olvasható a templom diadalívén. A faluban még három torony magasodik az égnek. Eredetileg mindegyik katolikusnak épült, így volt örmény, görög és római katolikus temploma is Szépvíznek. 

Szépvíz több szállal is kötődik Szent Lászlóhoz. Ezek egyike, hogy a település római katolikus templomát Szent László tiszteletére szentelték fel 1897-ben. Főoltárán a magyar szentek kaptak helyet: Szent László két oldalán Szent István és Imre herceg látható. A templom eredeti orgonája 1896-ban készült, 2010-ben teljesen felújították. Ekkor 519 új síppal, 8 regiszterváltozattal, 9 sípsorral bővült.

A világ második legrégibb, eredeti helyén álló székelykapuja is Szépvízen található. 1799-ben állították, azóta több alkalommal is felújították, de nem költöztették el. A kapu közelében egy műemlékké nyilvánított harangláb áll. A helyiek ezt Csengettyűnek hívják. Ez az építményegyüttes alig 700 méternyire van a falu központjától.