A székelység hadtörténetét ismerhetik meg a szépvízi Székely Határőr Emlékközpontban. A világszínvonalú kiállítás 600 négyzetméteres területen mutatja be a székely katonáskodás történetét. A panoptikumok, életjelenetek szereplői a történelmi korokat idézik. 
Itt még az is megszereti a történelmet, aki eddig hallani sem akart erről. A kiállítás meglátogatására legalább 90 percet kell szánni. 

A szépvíziek több szállal is kötődnek Szent Lászlóhoz. Az idősek úgy emlékeznek, hogy itt a Kicsi-Pogányhavason állt az a kő, amelyről László király lovával leugratott a völgybe és a lezúgó tiszta patakban lovát megitatva, azt mondta: „Igyál, lovam, mert ez szép víz!” Azóta viseli a Szépvíz nevet a patak, amelyről a települést is elnevezték. A Kicsi-Pogányhavason (1195 m) ma kápolnarom és harangláb várja a látogatót, de azt a követ is látni lehet, amelyről a legenda szerint a lovagkirály a völgybe ugratott. 

Szépvíz és vele együtt Csík örmény múltjának állít emléket a Csíkkörzeti Magyarörmény Szentháromság Alapítvány által működtetett szépvízi Örmény Emlékház. A rekonstruált terek és tárgyak mellett, a kiállítás, a digitális technika lehetőségeit is használja. VR szemüvegekben, animációs filmek segítségével megelevenedik az egykori kaszinó hangulata, és Szépvíz piacterén is nézelődhet a látogató.

Szent László király szobrát 2009-ben állították fel Szépvízen. Erdély egyetlen teljes alakos László király szobra áll a településen. Alkotója a szovátai Bocskay Vince szobrászművész. A három méteres szobor mögötti térrendezés – a domb és a patak – a település névadójának mondáját eleveníti meg. A tér rendezésekor a Kárpát-medence több településéről hoztak ide földet. A szobor talapzata körül a járófelületet is érdemes alaposan megnézni, itt a király életútjához kapcsolodó négy fontos évszám is látható. Ezt is érdemes megkeresni a látogatáskor. 

Az örmények szépvízi betelepedése több szakaszban zajlott a 17-18. században. A hagyomány szerint a Moldvából menekülők először három napra kértek befogadást a falu elöljáróitól, de végül évszázadokig maradtak. A faluközpont polgári házait az örmények építették a 19. században. A kereskedőcsaládok házai saját üzlethelységgel rendelkeztek. Mára a valamikori népes örmény közösség megfogyatkozott, a házak többsége gazdát cserélt. A falu központjának építészeti öröksége kisvárosi hangulatot idéz. Ezt az örmény szigetet érdemes körbejárni.

Szépvíz több szállal is kötődik Szent Lászlóhoz. Ezek egyike, hogy a település római katolikus templomát Szent László tiszteletére szentelték fel 1897-ben. Főoltárán a magyar szentek kaptak helyet: Szent László két oldalán Szent István és Imre herceg látható. A templom eredeti orgonája 1896-ban készült, 2010-ben teljesen felújították. Ekkor 519 új síppal, 8 regiszterváltozattal, 9 sípsorral bővült.

Jó eséllyel Árpád-kori eredetű település Csíkszentmiklós és filiás szomszédai Szépvíz és Csíkborzsova. Botár István régész, 2016-ban végzett kutatása során négy gömbös fejű hajtű maradványa került elő Csíkszentmiklóson, amelyek keltezését 12. századira teszik. A régész kutatása alapján tudjuk, hogy ez a jelenleg ismert legkorábbi templom melletti temetkezés a Csíki-medencében. Feltételezhető, hogy a temetőt egy kő- vagy fatemplom körül nyitották. A templomot többször átépítették, a jelenleg látható gótikus szentély és torony a 18. században épült. A műemlék vártemplomot érdemes felfedezni.

A szépvízi örmény közösség lelki és szellemi központja volt az örmény katolikus templom, amelyet 1762-ben kezdték építeni. A templomot ma csak ünnepek alkalmával használják a visszatérő örmény leszármazottak, de a helyi római katolikus közösség minden vasárnap itt vesz részt az esti szentmisén. „Az én házam az imádság háza” – örmény nyelven ez olvasható a templom diadalívén. A faluban még három torony magasodik az égnek. Eredetileg mindegyik katolikusnak épült, így volt örmény, görög és római katolikus temploma is Szépvíznek. 

A Havas Boldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna építésének pontos dátumát nem ismerjük, de fennmaradtak adatok arról, hogy az utolsó csíki tatárbetörésben megrongálódott épületet 1716-ban felújították, majd 1861-ben a szépvízi iparosok testülete vette gondjaiba. A kápolna körüli temetőbe a falu iparosai temetkeztek, ezért is hívják iparosok temetőjének.

A világ második legrégibb, eredeti helyén álló székelykapuja is Szépvízen található. 1799-ben állították, azóta több alkalommal is felújították, de nem költöztették el. A kapu közelében egy műemlékké nyilvánított harangláb áll. A helyiek ezt Csengettyűnek hívják. Ez az építményegyüttes alig 700 méternyire van a falu központjától.

A hegyi kaszálók kalibáinak világa varázslatos. Itt lehet igazán a napkelte vagy naplemente egyedi látványában gyönyörködni, vagy madárcsicsergésben élvezni a Csíki-havasok egyedi növényvilágának illattengerét. A mezőgazdaság az egyik legfontosabb éltető ereje a falunak és a tájnak. A gazdálkodó ember mindig tudta, tapasztalta, hogy a természet és az ember egymás munkatársa, és nem lehetnek haragban. Szépvíz körül több Natura 2000-es védett terület is található, amelynek növény- és állatvilága azért maradhatott meg, mert az ember megmunkálta a földet.

A Mária út – Via Mariæ olyan zarándokút, amely a közép-európai népek Mária-tiszteletére épít, de egyben összekapcsolja a Mária-kegyhelyeket és az útvonal mentén lévő történelmi, kulturális értékeket, vallásra való tekintet nélkül – foglalja össze röviden a spirituális turistaút lényegét a zarándokút weboldala. Az út községünk területén is áthalad, a kijelölt útszakaszon több között a Széphavason (1339 m) álló Szentlélek kápolnához is elzarándokolhatunk.

​A fürdőt 2011-ben újították fel, amikor a nagy medence mellé kisebb medencét és lábáztatót is kialakítottak, öltözőket és illemhelyet építettek. Csíkborzsovától 2,5 kilométerre a Borzsova patak mentén kialakított népi fürdő kellemes környezetben található. Nyári időszakban ideális piknikezőhely, de a környzező erdőben gombászásra, erdei gyümölcsök gyűjtésére is van lehetőség. Nyáron a hazajáró tehéncsorda is a közelben szokott legelészni, így a kolompok hangját is hallgathatjuk a madárcsicsergés mellett.   

A népi fürdőt a szépvíziek örmény fürdőként is emlegetik. A Cibre név viszont az egykori település, Cibrefalva emlékét őrzi. A falut az utolsó tatárbetörés alkalmával, 1694-ben égettek fel. A ma látható népi fürdőt a 2000-es években alakították ki, a Szépvízi Polgármesteri Hivatal kezdeményezésére. Az itt feltörő ásványvíztől a medence vize rozsdaszínű. A helyszín a faluközponttól 2 kilométerre található. Gyalogosan vagy kerékpárral is könnyen megközelíthető. 

1987-ben fejeződött be Szépvíz határában annak a víztározó gátnak az építése, amely ivóvízzel látja el Csíkszereda és a környező települések lakóit. A mesterséges tavat Szépvíz, Fata, Szalonka és Pálos pataka táplálja. A 800 méter tengerszint fölött található vízgyűjtő tóban nem lehet fürödni, sem csónakázni, de gyalogosan, vagy kerékpárral körbejárható. A tó hosszúsága 1,2 km, szélessége 0,5 km.

A Csíki-havasok szépségét, minden évszakban változó arcát, mutatja Szépvíz környékén. A felvételen a Pogány-havas teteje látható (1351 m), ahol akkor is ragyog a nap, amikor egész Csíkot lepadolták – így mondják a helyiek, amikor egész Csík ködben úszik. Szépvízről több jelzett túraútvonal is indul. Ha az egész napos túra a kedvence, akkor is bőven van választási lehetősége, de ha csak egy-két órát szeretne a hegyekben lenni arra is ideális kiindulópont Szépvíz (791 m). Innen Széphavasra (1339 m), Kicsi-Pogányhavasra (1195 m) vagy akár a Szellő-tetőre (1493 m) is feljuthat.

A Vásárút valószínűleg a legrégibb kereskedelmi utak egyike a Csíki-medencében. Vásárkapu – így hívják azt a dűlőt, ahonnan az út indul a csíkdelnei Szent János templom közeléből. A 7,5 km hosszúságú út mezőgazdasági besorolású, így a kisebb forgalma és aszfaltozott felülete miatt a környék egyik legjobb kerékpárútjaként, sőt az utóbbi években futóversenyek helyszíneként is szolgál.  Ezen az útvonalon halad a Mária-út egy szakasza is. Az út a szépvízi Rákosi út és a Templom utcák kereszteződésénél ér be a faluba. 

Ilyen formában egyetlen csíki településen sem maradt meg máig a falu kertje. A közel 25 hektáros terület több mint 500 gazda tulajdonát képezi. A „zsebkendőnyi” (1-4 áras területeken) a téli káposzta mellett konyhakerti növényeket termelnek a tulajdonosok. A terület művelése szigorú szabályok szerint zajlik. A káposzta vágása egységesen, egyazon időben történik, a Gál napjához (október 16-hoz) legközelebb eső hétvégén. Ilyenkor káposztavágás mellett vásárt is tartanak, ahol a gazdák nagy része eladja a többlettermését. 

A hagyományos gazdálkodás még mindig része itt az életnek, van hazajáró tehéncsorda és a hegyi kaszálókat is még megművelik az emberek. Barangoljon és legyen csordapásztor, ha csak néhány órára is! A kora reggel induló csorda, vagy az este hazatérő állatok sajátos hangulatot adnak a falunak. Az idő nálunk sem állt meg, de még maradt valami, ami a régi időkre emlékeztet.

A hagyományos mezőgazdaság fenntartásához is hozzájárul a Szépvízen működő Csengő Mezőgazdasági Szövetkezet is, amely a tej felvásárlását biztosítja a gazdáknak 2015 óta. Ebből készülnek a Szépvízi márkanévvel forgalmazott sajtok, túrók és vajak. Kóstolja meg a Szépvízit Szépvízen! A sajttálak kóstolását összekötheti a környék felfedezésével, így Cibrében kóstolhatja meg a Cibre-sajtot, vagy a Szellő-hegy csúcsán ízlelheti meg a Szellő névre keresztelt ízesített sajtokat.